Level 2
Level 1

Sejtbiológia


425 words 0 ignored

Ready to learn       Ready to review

Ignore words

Check the boxes below to ignore/unignore words, then click save at the bottom. Ignored words will never appear in any learning session.

All None

Ignore?
gangliozid
negatív töltésű, sziálsavat tartalmazó glikolipid
lipid raft
hosszú, telített zsírsavláncú szfingomielinben és koleszterinben gazdag membránterületek
glikozil-foszfatidil-inozitol
GPI
multidrog rezisztencia protein MDR
hidrofób vegyületeket sejtből kipumpáló transzporter
perinukleáris tér
a sejtmag két membránja közti terület
lamina fibrosa
belső magmembránhoz kapcsolódó intermedier filamentumos hálózat
perinukleáris heterokromatin
nukleáris laminához horgonyzódott kromatin
lamin fehérjék
a nukleáris lamina alapszerkezetét adják
lamin asszociált protein LAP
lamin fehérjéhez kötődő egyéb fehérje
nukleoporin fehérjék
a magpórus óriásmolekula komplexét alkotják
nukleáris lokalizációs szignál NLS
a magba szállítandó fehérjék lizinben és argininben gazdag jelzése
nukleáris export szignál NES
a magból kijutó fehérjék leucinben gazdag jelzése
Ran
a nukleáris transzportot szabályozó G-fehérje
importin fehérjék
a magkapu transzportot végző fehérjekomplex fő elemei
konstitutív heterokromatin
nemkódoló szekvenciákat tartalmazó kondenzálódott kromatin
fakultatív heterokromatin
kódoló szekvenciákat tartalmazó, aktív kromatinná átalakulható kondenzálódott kromatin
eukromatin
valódi, aktív kromatin
nukleoszóma
hiszton oktamer és a rácsavarodott DNS spírál együttese
hiszton acetil transzferáz HAT
hiszton acetilációját végző fehérje
hiszton deacetiláz HDAC
hiszton deacetilációját végző fehérje
hiszton metil transzferáz HMT
hiszton metilációját végző fehérje
hiszton kináz HK
hiszton foszforilációját végző fehérje
szigma faktor
prokariótában az RNS polimeráz prómóter-felismerő része
RNS polimeráz I
nagy riboszomálist RNS-t írja át a magvacskában
RNS polimeráz II
mRNS-t snRNS-t, snoRNS-t írja át
RNS polimeráz III
tRNS és kis riboszomális (5S) RNS-t írja át
heterogén nukleáris RNS hnRNS
átalakulóban lévő és pre mRNS molekula
sznörpök
snRNS-t tartalmazó, splicing-ban fontos szerepet játszó makromolekula komplexek
CBC
sapka kötő komplex
alternatív splicing
többféle mRNS képződik ugyanarról a génről, mert máshogy vágódnak ki az intronok
transsplicing
a kivágó komplex két külön mRNS exonjait közös érett mRNS-sé vágja össze
Cajal test, transzkriptoszóma
sznörpöket és kivágó faktorokat tartalmazó makromolekula halmaz
interkromatin szemcsék
Pol II. transzkriptoszóma kisebb egységei
fibrilláris centrum FC
rDNS-t tartalmazó magvacska-rész
fibrilláris komponens DFK
szintetizálódó rRNS-t tartalmazó magvacska-rész
szolenoid szál
30 nm átmérőjű kromatin.filamentum, a nukleoszómák egymáshoz kapcsolódásával jön létre
heterogén nukleáris ribonukleoprotein partikulum hnRNP
képződött RNS és a hozzá kapcsolódó fehérjék összessége
fibrillarin
rRNS érését és a magvacska szerkezetének fenntartását segítő fehérje
nukleolin
a képződő riboszomális részecskék támasztéka
NO38
a magvacskában elkészült pre riboszóma transzportját segítő fehérje
nukleoláris retenciós szignál
a magvacskában felhalmozódott fehérjék szignál foltja
riboszóma, SRP, telomeráz
a magvacskában összeszerelődő RNS-fehérje komplexek (3)
nukleoláris organizátor NOR régió
a riboszomális gének helye a kromoszómákon
RNS interferencia RNAi
a magban két kis RNS szabályozza az RNS lebomlását
RNS indukált elcsendesítő komplex RISC
mRNS lebontását, gátlását segítő komplex
mikroRNS
fehérjét kódoló génekből származik, mRNS-hez kötődve aktiválja a RISC-t
kis interferáló siRNS
bármilyen RNS-ből származhat, RNS-hez kötődve csökkenti a génátírás hatékonyságát
operon
prokarióta gének működési egysége
struktúrgének
egy operonhoz tartozó gének
policisztronos mRNS
az összes struktúrgén átiratát tartalmazó mRNS
monocisztronos mRNS
az mRNS csak egy gén átiratát tartalmazza
negatív szabályozás
olyan prokarióta szabályozás, ahol represszor a génreguláló fehérje
pozitív szabályozás
olyan prokarióta szabályozás, ahol aktivátor a génreguláló fehérje
TATA box
a promóter régiók általános motívuma
hormon responsive element HRE
szteroid hormonok által szabályozott gének promóterében található motívum
enhancer
az átírás sebességét növelő szabályozó régió
silencer
génexpressziót gátló szabályozó régió
génreguláló fehérjék
gének ki- bekapcsolásáért és működésük szabályozásáért felelős fehérjék
TATA binding protein TBP
TATA box felismeréséért felelős transzkripciós faktor
aktivációs domén
a génreguláló fehérjének az a része, ami a génexpressziót befolyásolja
kombinációs kontroll
a gének expresszióját a szabályozó fehérjék egy csoportja szabályozza
pszeudogén
egy duplikálódott gén elveszti funkcióját
tandem ismétlődő gének
sokszoros génduplikáció, egymás utáni elhelyezkedés
szatellita DNS
a genomban többször előforduló DNS szakasz, főleg a centroméra körül
transzpozon
helyváltoztatásra képes DNS szekvencia
endoplazmás retikulum ER
a fehérje- és lipidszintézis fő helye
ergasztoplazma
mirigysejtekre jellemző, párhuzamos, rendezett lefutású zsákokból álló DER
mikroszóma
ultacentrifugás elválasztással létrejövő, ER-eket tartalmazó frakció
scramblase
a SER-ben asszimetrikusan beépülő lipidek asszimetriáját kiegyenlítő enzim
flippáz
a plazmamembránra jellemző foszfolipid-asszimetriát kialakító enzim
szarkoplazmás retikulum
az izomsejtekben kalcium-tárolásra specifizálódott SER
von Gierke-betegség
glikogéntárolási betegség, ahol a beteg nem tudja felszabadítani a glükózt raktáraiból
60S
nagy riboszomális alegység eukariótában
40S
kis riboszomális alegység eukariótában
50S
nagy riboszomális alegység prokariótában
30S
kis riboszomális alegység prokariótában
80S
eukarióta riboszóma
70S
prokarióta riboszóma
antikodon
tRNS alsó hurkán levő bázistriplet
kodon
mRNS bázistripletje
aminoacil-tRNS szintetáz
aminosavat tRNS-hez kapcsoló, adott aminosavra specifikus enzim
P-hely
az iniciátor tRNS ide köt be a riboszómán
A-hely
a második tRNS helye a riboszómán
peptidil transzferáz
két aminosav közt peptidkötést kialakító enzim
ribozim
enzimatikus tulajdonsággal bíró RNS
aminoacil-tRNS
aminosavat hordozó tRNS
release faktor
stop kodonhoz kapcsolódó elengedő fehérje
poliriboszóma
egy mRNS-en egy időben sok riboszóma van
signal recognition particle SRP
szignál szekvenciát felismerő részecske
hat protein és 7S RNS
SRP-t felépítik
transzlokon
ezen keresztül szintetizálódik be a fehérje a DER üregébe
szignál peptidáz
szignál szekvenciát levágó enzim (membránfehérjéről nem)
dolichol
ER lipidje, ehhez kapcsolódnak pirofoszfát kötéssel az oligoszacharid láncok
oligoszacharid transzferáz
az oligoszacharid láncot a fehérjére helyező enzim
N-glikolizáció
DER-ben történő, aszparaginra történő oligoszacharid kapcsolás
csaperon
DE-ben lévő minőségellenőrző, hajtógató enzim
protein diszulfid izomeráz PDI
olyan csaperon, ami szabad -SH-hoz kapcsolódik és diszulfidkötést alakít ki
binding protein BiP
olyan csaperon, ami a külső hidrofil területeket ismeri fel
kalnexin, kalretikulin
a már glikozilált fehérjékhez kötődő csaperonok (2)
Streptomycin
iniciációt és kodon-antikodon kapcsolódását gátló antibiotikum
Tetracyclin
aminoacil-tRNS A-helyre való kötődését akadályozó antibiotikum
Erythromycin, Cycloheximid
tRNS A-helyről P-helyre való áthelyeződését gátló antibiotikumok (2)
Chloramphenicol, Anisomycin
peptidkötés kialakulását megakadályozó antibiotikumok (2)
Rifamycin
transzkripciót akadályozó antibiotikum
Actinomycin
DNS-hez kötődve pro- és eukariótában gátolják a fehérjeszintézist
Puromycin
pro- és eukariótában a félkész polipeptidhez kapcsolódva idő előtti terminációt okoz
Penicillinek, Cefalosporinok
baktériumok sejtfalának szintézisét gátló antibiotikum-csoportok (2)
diktioszóma
Golgi szerkezeti eleme
cisz Golgi-ciszterna
belépési Golgi-rész
transz Golgi-ciszterna
kilépési Golgi-rész
mediális Golgi-ciszternák
köztes Golgi-zsákok
cisz-Golgi network CGN
cisz-Golgi felszínhez kapcsolódó tubuláris elemek
transz-Golgi network TGN
transz-Golgi felszínhez kapcsolódó tubuláris elemek
brefeldin A
ER-ből Golgiba irányuló transzportot gátló antibiotikum
vezikuláris-tubuláris csoport VTC
ER és Golgi közt lévő dinamikus rész
ER retenciós szignál
ER fehérjéinek szignálja
retrográd transzport
Golgiból ER-be irányuló transzport
anterográd transzport
ER-ből Golgiba, előrefelé irányuló transzport
mannóz-6-foszfát szignál M-6-P
lizoszomális enzimek jelzése
GlcNac-foszfotranszferáz
lizoszomális enzimek szignál foltját felismerő enzim
O-glikolizáció
szerin és treonin aminosavakhoz való cukorkomponensek kötése
I sejt betegség
olyan betegség, ahol a sejtből kiürülnek a lizoszom hibás szortírozás miattális enzimek
konstitutív szekréció
külön szignált nem igénylő vezikulum-áramlás a TGN-ről a plazmamembránba
regulált szekréció
megfelelő szignált igénylő vezikulum-áramlás a TGN-ről a plazmamembránba
pinocitózis
folyékony anyag endocittózisa
fagocitózis
szilárd anyag endocitózisa
klatrin mediált endocitózis, receptor mediált endocitózis
klatrin burkos vezikulum útján történő anyagfelvétel
triszkelion
klatrin fehérjék egysége
adaptor komplex adaptin fehérjékkel
klatrin és receptor közti összeköttetés
transzferrin
vasat szállító molekula
folyadékfázisú endocitózis
az endocitózisnál a vezikulumba bekerül az extracelluláris térre jellemző oldat
makropinocitózis
néhány mikrométernyi, nagyobb vezikulummal történő pinocitózis
makropinoszóma
makropinocitózissal jön létre
kaveola
palack alakú plazmamembárn-terület
kaveolin
a kaveola speciális fehérjéje
potocitózis
a kaveola nem fűződik le, csak bezárulásakor a felvett molekula karrier fehérjével átkerül a citoplazmába
kaveoszóma
olyan vezikulum, amelynek kaveolin van a membránjában
transzcitózis
egy vezikulum átszállítja a sejten az anyagot
konstitutív endocitózis
külső stimulus nélküli állandó vezikulum-lefűződés a plazmamembránról
fagoszóma
fagocitózis során képződik
autofágia
saját anyag bekebelezése
izolációs membrán
autofagoszómát a citoplazma egyéb területeitől elválasztja
karrier mediált proteolízis
egy fehérje a citoplazmából közvetlenül a lizoszómába kerül
vakuoláris H+ ATP-áz
az endoszomális-lizoszomális kompartment savas pH-ját fenntartó proton pumpa
korai endoszóma
az endoszomális-lizoszomális kompartment első eleme
early endosome antigen 1 EEA1
a korai endoszómák fúziójáért felelős, jellegzetes fehérje
reciklizáló endoszóma
a korai endoszómából receptorokat plazmamembránba visszaszálító rész
multivezikuláris test
több korai endoszóma fúziójával jön létre
késői endoszóma
membránjában inaktív lizoszomális enzimek vannak
lizoszóma
aktív savas hidrolázokat tartalmaz
lysosome associated membrane proteins LAMPs
speciális lizoszomális membránfehérjék
reziduális test
emésztetlen anyagokat tartalmazó lizoszómák felhalmozódása zárványként
ARF
COP fehérjeburok összeszerelését irányítja
Rab
vezikulumok lefűződését és dokkolását irányítja
foszfoinozitidek
vezikuláris transzport szabályozásában résztvevő lipidek
coatomer COP
ER-Golgi és Golgi zsákok közötti szállítás burokfehérjéje
vSNARE
a vezikulum membránjában lévő felismerő molekula
tSNARE
a fogadó membránban lévő felismerő molekula
fúziós komplex
a membránok fúziójához szükséges
dinamin
klatrin burkos vezikulumok lefűződését végrehajtó G fehérje
endocitózis, TGN-lizoszóma, regulált szekréció
klatrin burkos vezikulumok ezeken az útvonalakon vannak
adaptin2 AP2
endocitózisban a klatrin burkos vezikulum összekötő fehérjéje
hsp70
klatrin burok leválasztását végző csaperon
auxillin
klatrinleválasztó csaperont aktiváló membránfehérje a vezikulumban
COPI
Golgi-ER retrográd, Golgi zsákok közti transzport burka
COPII
ER-Golgi anterográd transzport burka
ARF
COPI összeszerelését irányító G protein
Sar1
COPII összeszerelését irányító G protein
transz-SNARE komplex
vSNARE és tSNARE összekapcsolódása
NSF
SNARE fehérjéket széttekerő ATP-t felhasználó fehérje
SNAP
SNARE-t felismerő molekula
intermembrán rés
a mitokondrium két membránja közti terület
mátrix
a mitokondrium belső membránja által határolt tér
porin
mitokondrium külső membránjában lévő jellegzetes vízcsatorna fehérje
kardiolipin
a mitokondrium belső membránjában lévő speciális lipid, ami csökkenti a permeabilitást
N-formilmetionin
mitokondriumban és prokariótákban ezzel kezdődik a fehérjeszintézis
kontakt hely
a mitokondrium két membránja itt átmenetileg összekapcsolódik
translocon outer membrane TOM
mitokondrium külső membránjának áthelyező molekulakomplexe
translocon inner membrane TIM
mitokondrium belső membránjának áthelyező molekulakomplexe
OXA
a mitokondriumban szintetizálódott fehérjék belső membránba való beillesztését végző komplex
fotoszintetizáló bíbor baktérium
a mitokondrium őse
húgysav-oxidáz, kataláz
a peroxiszóma két jellegzetes enzime
krisztalloid
a peroxiszóma enzimjei nagy mennyiségben kikristályosodnak
kataláz
peroxiszomális enzim, ami eliminálja a hidrogén-peroxidot
plazmalogén
mielinhüvelyben előforduló foszfolipid, aminek szintézise a peroxiszómában kezdődik
peroxin
peroxiszomális fehérje
peroxiszóma poliferátor
olyan vegyszer, ami növeli a peroxiszómák számát
peroxiszóma poliferátor aktivált receptor PPAR
peroxiszómák számát növelő anyag intracelluláris receptora
Zellweger szindróma
olyan betegség, ahol üresek a peroxiszómák egy membránfehérje hibája miatt
citoszkeleton
sejtváz
tubulin
a mikrotubulust felépítő monomer fehérje
protofilamentum
alfa és béta tubulin heterodimereket alkotva szállá kapcsolódik össze
dinamikus instabilitás
a polimerizáció és a GTP hidrolízis egymáshoz viszonyított sebessége adja meg, hogy növekedik, vagy csökken a mikrotubulus hossza
mikrotubulus asszociált proteinek MAPs
mikrotubulushoz kötődő fehérjék
taposómalom
az a jelenség, ahol a mikrotubulus + vége növekszik, - vége csökken
kolhicin
őszi kikerics anyaga, ami a szabad tubulinhoz kötődve gátolja a mikrotubulus polimerizációját
taxol
tiszafa anyaga, ami a mikrotubulushoz kötődve gátolja a depolimerizációt
mikrotubulus organizáló centrum MTOC
a mikrotubulus eredési és szerveződési helye
gamma-tubulin gyűrű komplex
innen indul a mikrotubulus növekedése
MAP1A és MAP1B
axonokban és dentritekben serkenti és stabilizálja a mikrotubulusokat
tau
az idegsejt axonjában kötegekbe szervezi a mikrotubulusokat
kinezin
mikrotubulus + vége felé mozgó motorfehérje
dinein
mikrotubulus - vége felé mozgó motorfehérje
alfa aktin
harántcsíkolt izomsejtek aktinja
béta aktin
szívizomsejtek aktinja
alfa és béta aktin
simaizomsejtek aktinja
gamma aktin
nem izomszöveti sejtek aktinja
G aktin
aktin filamentum monomerje
citokalazin
aktin filamentum polimerizációját gátló gombatoxin
falloidin
aktin filamentum depolimerizációját gátló gombatoxin
actin binding proteins ABPs
aktinhoz kapcsolódó fehérjék
timozin
aktint monomer formában tartó, polimerizációt gátló fehérje
profilin
aktin ADP-ATP cseréjét és így a polimerizációt gyorsító fehérje
tropomiozin
F aktin szerkezetét stabilizáló fehérje
sapkaképző fehérjék
F aktin + végéhez kötődve gátolják a további növekedést
fimbrin, alfa-aktinin, villin
aktint kötegelő három fehérje
spektrin, filamin
aktin kötegek keresztkötő két fehérjéje
gelzolin
aktin hálózatot filamentumokra tördelő fehérje
miozin
aktin alapú motorfehérje
miozin II
izomban található miozin
miozin I
nem izomsejtek leggyakoribb miozinja
filopodium
F aktin hoszzú kötegekbe rendeződve ujjszerű kitüremkedése
fodor, ruffle, lamellipodium
F aktin hálózatba rendeződve lapos nyúlványokat hoz létre
stressz fonál, stressz rost
F aktin kötegekbe rendeződik és adhéziós plakkokhoz kapcsolódik
mikrobolyhok
felszíni plazmamembrán aktin kötegekből álló ujjszerű kitüremkedései
citokeratin
hámsejtek intermedier filamentum monomerje
dezmin
izomsejtek intermedier filamentum monomerje
vimentin
kötőszöveti sejtek intermedier filamentum monomerje
cell adhesio molecule CAM
sejt-sejt kapcsolatot kialakító molekula
kadherinek, lektinek
kalciumion-függő sejtadhéziós molekulák
protokadherin
szinapszisok területén lévő nem klaszikus kadherin
kateninek
kadherinek és aktin filamentumok közti kapcsolatot kialakító fehérjék
szelektinek
szénhidrátkötő doménnel rendelkező kalciumfüggő sejtadhéziós molekulák
C lektin domén
szelektin szénhidrát-felismerő és kötő része
substrate adhesion molecule SAM
ECM és sejt közti kapcsoló molekula
kollagén, elasztin
ECM szerkezeti elemei
fibronektin, laminin
ECM adhézióban fontos elemei
bazális lamina
különböző szövetek és sejtek találkozásánál megtalálható ECM réteg
IV. típusú kollagén
a bazális lamina fő komponense
integrinek
ECM-sejt kapcsoló heterodimereket alkotó fehérjék
arginin-glicin-aszparaginsav RGD
integrinek által felismert szekvencia
LFA-1
fehérvérsejt membránjában lévő integrin
disztroglikán
ECM-sejt adhéziós proteoglikán
disztrofin
disztroglikán és aktin filamentum közti kötőfehérje
fokális adhéziós kináz FAK
fokális kontaktus hatására aktiválja a belső jelátviteli útvonalat
zonula occludens
sejt-sejt közti szoros, övszerű kapcsolat
okkludin, klaudin, JAM
zonula occludens adhéziós fehérjéje
z.o.1, 2, 3
zonula occludens kapcsoló fehérjéi
aktin, spektrin
zonula occludens sejtváz eleme
zonula adherens
zonula occludens alatt lévő övszerű sejt-sejt kapcsoló struktúra
E-kadherin
zonula adherens adhéziós fehérjéje
katenin, vinkulin, plakoglobin
zonula adherens kapcsoló fehérjéi
aktin
zonula adherens sejtváz eleme
adhéziós plakk, fokális kontaktus
aktinhoz kapcsolódó ECM-sejt kapcsolat
integrin
fokális kontaktus adhéziós fehérjéje
vinkulin, talin
fokális kontaktus kapcsoló fehérjéi
aktin
fokális kontaktus sejtváz eleme
dezmoszóma, macula adherens
patentszerű sejt-sejt kapcsolat
dezmoszomális kadherinek: dezmoglein, dezmokolin
macula adherens adhéziós fehérjéje
dezmoplakin, pakoglobin
macula adherens kapcsoló fehérjéi
intermedier filamentum
macula adherens sejtváz eleme
hemidezmoszóma
intermedier filamentumhoz kapcsolódó ECM-sejt kapcsolat
integrin
hemidezmoszóma adhéziós fehérjéje
plakoglobin szerű fehérje
hemidezmoszóma kapcsoló fehérjéi
intermedier filamentum
hemidezmoszóma sejtváz eleme
réskapcsolat, gap junction
sejt-sejt közti kommunikációs sejtkapcsolat
konnexon
a réskapcsolat szerkezeti egysége
konnexin
konnexon fehérje egysége
axonéma
9x2+2 mikrotubulusból álló alapja a csillóknak és ostoroknak
dinein kar
A-ról a szomszédos B mikrotubulus felé nyúlik az axonémában
küllő
középső és szélső A mikrotubulusokat összekapcsoló fehérje az axonémában
nexin
szomszédos mikrotubulus párok takjait összekapcsoló fehérje az axonémában
bazális test
csillók és ostorok alatti 9x3 mikrotubulusból álló MTOC
pseudopodium
álláb
kemoattraktáns
sejteket vonzó molekula
kemorepellens
sejteket taszító molekula
kemotaxis
sejt által érzékelt molekula által kiváltott egyirányú helyváltoztató mozgás
leukocita adhéziós deficiens, fehérvérsejt kapcsolódás hiányos LAD betegség
az a betegség, ahol a leukociták membránjából hiányoznak az integrinek, így nem képesek a fertőzés helyére jutni
izomrost
harántcsíkolt izomszövet sokmagvú alapegysége
szarkolemma
izomrostot borító réteg
transzverzális tubulus, T-tubulus
szarkolemma betüremkedése hozza létre
miofibrillumok
izomrostot felépítő párhuzamos szálak
szarkomerek
miofibrillumok legkisebb egysége
I csík
izotróp csík, csak aktint tartalmaz
A csík
anizotróp csík, miozin II-t tartalmaz
Z vonal
I csík közepén van, ehhez horganyzódnak ki az aktin filamentumok
H csík
A csík középső része, ami csak vastag miofilamentumot tartalmaz
M csík
H csík közepén van, vastag miofilamentumot összekapcsoló fehérjék alkotják
troponin komplex
aktin filamentumhoz kapcsolódó, három fehérjéből álló komplex
troponin T
a troponin komplex azon eleme, ami a tropomiozinhoz kapcsolódik
troponin I
a troponin komplex azon eleme, ami megakadályozza az aktin-miozin kapcsolódást
troponin C
a troponin komplex azon eleme, ami megköti a kalciumot
alfa aktinin
Z vonal fő komponense
titin
miozint a Z vonalhoz kihorgonyzó fehérje
nebulin
az izomrostban az aktinhoz kötődő fehérje, ami szabályozza annak hosszát és szerveződését
disztrofin
miofibrillumokat a szarkolemmához kapcsoló fehérje
triád
T-tubulus és szarkoplazmás retikulum találkozása
rigor konfiguráció
ATP hiányában a miozin feje gyengén kötődik az aktinhoz
interkaláris korongok
szívizomsejtek közti kapcsolat, ahol a sejtek intermedier filamentumai kapcsolódnak össze
denz test
simaizomsejtben itt találkozik az aktin és a miozin
kalmodulin
simaizomsejt és minden egyéb eukarióta sejt kalciumkötő fehérjéje
fizikai kontaktus
ligand a sejt membránjában van és a vele fizikai kapcsolatba kerülő sejtekre fejti ki hatását
kémiai szinapszis
idegsejtek és ideg-izomsejtek közti neurotranszmitterrel történő kommunikáció
endokrin szekréció
az a szekréció, ahol a hormon a véráramban szállítódik a célsejthez
parakrin szekréció
bizonyos vegyületek a keletkezési helyük közelében lévő sejtekre hatnak
autokrin szekréció
a sejtben termelt vegyület ugyanarra a sejtre hat
másodlagos hírvivők
hidrofil ligandok jelét közvetítik a sejt belsejébe
NO szintetáz
L-argininből NO-t állít elő
guanil-cikláz
ezt a mulekulát serkenti a simaizomba bejutó NO
jelátvitel, szignál transzdukció
külső jel belsővé alakítása
adenil-cikláz
membránhoz kötött enzim, ami ATP-ből cAMP keletkezését katalizálja
ciklikus-AMP-foszfodieszteráz cPDE
cAMP-t lebontó enzim
protein kináz A PKA
cAMP függő szerin/treonin kináz
cAMP responsible element CRE
PKA áltoal foszforiliált génreguláló fehérje kötőhelye
Gq
foszfolipáz-C-t aktiváló trimer G fehérje
foszfolipáz-C
foszfatidil-inozitol-biszfoszfátot (PIP2) bontó enzim
inozitol triszfoszfát és diacilglicerin, IP3 és DAG
PIP2-ból bontás során keletkező két molekula
ionofórok
kis hidrofób molekulák, amik megnövelik a plazmamembrán ionokkal szembeni átjárhatóságát
CaM-kináz
kalcium-kalmodulin dependens protein kináz
amplifikáció
jel felerősödése
G1 fázis
az interfázis preduplikációs szakasza
S fázis
az interfázis DNS-szintézis szakasza
G2 fázis
az interfázis posztduplikációs szakasza
citokinézis
a citoplazma osztódása
ciklin dependens protein kináz Cdk
a sejtciklus szabályozásának alapvető komponense
CAK
Cdk-t aktiváló kináz
CDK, CDI
ciklin dependens kinázt kátló molekulák
restrikciós pont
G1 fázis végén lévő ellenőrzési pont
őssejt
egyik utódsejtje tovább osztódik, másik G0-ba lép
Cdk1 és B-ciklin
MPF vagy M-Cdk komponensei
standard sejtciklus
gyakran osztódó sejtekre jellemző sejtciklus
Cdk2 és A-ciklin
SPF, start kináz vagy S-Cdk komponensei
növekedési faktorok
parakrin ható polipeptidek, amik beléptetik a sejtet a G1 szakaszba
EGF
hám növekedési faktor
IGF
inzulinszerű növekedési faktor
FGF
fibroblaszt növekedési faktor
TGF
transzformálódó növekedési faktor
NGF
idegnövekedési faktor
PDGF
vérlemezke eredetű növekedési faktor
tirozin-kináz
a növekedési hormonok citoplazmatikus oldalának enzimatikus aktivitása
SH2 domén
citoplazmatikus proteinek foszfotirozint felismerő doménje
Ras
sejtciklusban szerepet játszó monomer G fehérje
szerin/treonin foszforilációs kaszkád
Ras fehérjék ilyen kaszkádot indítanak be
c-jun, c-fos, c-myc
korai gének (3)
letapadási függőség
a legtöbb sejttípus csak akkor képes osztódni, ha van letapadásra alkalmas felszín
sűrűségfüggő sejtosztódás, denzitásfüggő sejtosztódás, kontakt gátlás
a sejtek csak addig tudnak osztódni, amíg be nem borítják a rendelkezésre álló felületet
transzformált sejtek, sejtvonal
határozatlan ideig osztódni képes sejtek
protoonkogén, c-onc
sejtosztódást serkentő fehérjét kódoló gén
tumor szupresszor gén
sejtosztódást gátló fehérjét kódoló gén
onkogén
mutálódott protoonkogén
p15, p16, p18, p19
Cdk 4/6-ciklinD kapcsolódást gátló fehérjék (4)
pRb, p107, p130
Cdk 4/6-ciklinD legfontosabb szubsztrátjai (3)
hipoxia
nagyméretű sejtpoliferáció esetén nem megfelelő a sejtek vérellátása
origó
innen indul a DNS szintézis
SCF
p27-et elbontásában szerepet játszó ubiquitin ligáz
DNS primáz
rövid RNS-szakaszt: primert hoz létre, hogy a DNS polimeráz elkezdhesse a szintézist
DNS ligáz
okazaki fragmentumokat összekapcsoló enzim
profázis
mitózis szakasza, ahol kialakulnak a kromoszómák, kettéválnak a centromérák, elkezd kialakulni a mitotikus orsó
prometafázis
mitózis szakasza, ahol eltűnik a nucleolus, szétesik a maghártya, megjelenik a kinetokor, kialakulnak a mikrotubulusok
metafázis
mitózis szakasza, ahol a kromoszómák egyenlítői síkba rendeződnek
anafázis
mitózis szakasza, ahol a kromatidák kettéválnak és két pólus felé vándorolnak
telofázis
mitózis szakasza, ahol megjelenik a maghártya, kialakul a nucleolus és a kromatinállomány
középtest, midbody
poláris mikrotubulusok maradványa a két szétváló sejt befűződésénél
structural maintenance of chromosomes SMC, SMC
kromoszómák szerkezetének alakításában szerepet játszó konzervatív fehérjecsalád
kondenzin
kromoszómaszerkezet kialakításában szerepet játszó SMC fehérje
kohezin
testvérkromatidák összekapcsolásában szerepet játszó SMC fehérje
kinetokor mikrotubulusok
centroméra területéhez kapcsolódó mikrotubulusok
kinetokor
háromrétegű, motorfehérjéket is tartalmazó fehérjelemez a centromérához kapcsolódva
scleroderma
olyan autoimmun betegség, ahol a szervezet ellenanyagot termel egy kinetokor fehérje ellen
teloméra
kromoszóma vége
mitotikus orsó
centroszóma és mikrotubulusok összessége a sejtosztódásban
centriólumok
centroszómát alkotó két merőleges henger
pericentrioláris anyag
centroszóma mátrix
poláris szél
az a hatás, ahol a sejt pólusáról kizáródnak a nagyobb részecskék
poláris mikrotubulusok
egymással szemben növekvő, részben átfedő mikrotubulusok
APC/C, cikloszóma
anafázist elősegítő komplex
szekurin
szeparáz enzimet gátló fehérje
szeparáz
kohezint a kromoszómákról lehasító enzim
asztrális mikrotubulusok
centroszómától a plazmamembrán felé növő mikrotubulusok
kontraktilis gyűrű
anafázisban alakul ki a mitotikus orsóra merőlegesen, aktin és miozin II alkotja
transzducer
közvetítő molekula
effektor
végrehajtó molekula
leptotén
Me I profázis szakasza, ahol a kromoszómák a maghártyához horganyzódnak
zigotén
Me I profázis szakasza, ahol a homológ kromoszómák párba állnak
pachitén
Me I profázis szakasza, ahol megtörténik a tetrádképződés és a crossing over
diplotén
Me I profázis szakasza, ahol a homológ kromoszómák eltávolodnak, már csak a kiazmák területén kapcsolódnak össze
diakinézis
Me I profázis szakasza, ahol kialakulnak a kinetokor régiók
szinaptonémás komplex
homológ kromoszómák párbaállását segíti
tetrád
kétkromatidás kromoszómapárok párbaállásával jön létre
rekombinációs csomó
itt történik a crossing over
kiazma
homológ kromoszómapárokat tartja össze
redukciós osztódás
Meiózis I végén haploid sejtek lesznek
szik
állati petesejt tartalék tápanyaga
protaminok
spermiumban a hisztonokat helyettesítő, pozitívabb töltéső fehérjék
akroszóma vezikulum
a spermium feji részén lévő, hidrolitikus enzimeket tartalmazó rész
Hutchinson-Gilford progéria
lamin A génjének mutációja miatti korai öregedés szindróma
Werner-szindróma
DNS helikáz mutációja miatti kamaszkori öregedést okozó betegség
lipofuscin
szívizomsejtekben és idegsejtekben felhalmozódó öregedési pigment
amiloid szálak
fehérje aggregátumok
szuperoxid-diszmutáz, kataláz, peroxidáz
szabad gyököket megsemmisítő enzimek (3)
antioxidánsok
olyan anyagok, amik megakadályozzák a szabad gyökök keletkezését, vagy semlegesítik azokat
hibakatasztrófa
repair enzimek hibája
replikációs öregedés
bizonyos számú osztódás után a sejt nem tud tovább osztódni
telomeráz reverz transzkriptáz TERT
telomeráz enzim
telomerase RNA component TERC
telomeráz RNS-e
dyskeratosis congenita
telomeráz enzim hiánya miatti betegség
vitronektin
apoptózisos sejt membránjában megjelenő új integrin
endonukleázok
DNS-t fragmentáló, kalciumfüggő enzimcsalád
transzglutaminázok
fehérjék közt keresztkötéseket és így fehérjeaggregátumokat létrehozó kalciumfüggő enzimcsalád
kaszpázok
autoaktivációra képes, aszparaginsav után hasító proteáz enzimcsalád
kaszpáz 2, 8, 9, 10
apoptózisban résztvevő iniciátor kaszpázok (4)
kaszpáz 3, 6, 7
apoptózisban résztvevő effektor kaszpázok (3)
inhibitor of apoptosis IAP
kaszpáz inhibítor
XIAP
leghatékonyabb kaszpáz inhibítor, ami gátolja az iniciátorokat és effektorokat is
tumor nekrózis faktor TNF
halál ligand
TNFR1, Fas/Apo/CD95
TNF receptorok
TRAIL/Apo-2L
TNF-hez hasonló ligand
perforin
citotoxikus T sejtek által kibocsátott fehérje, ami lukat képez a célsejt membránjában
granzim
citotoxikus T sejtek által kibocsátott fehérje, ami a célsejtbe jutva aktiválja a kaszpázokat
Citokróm C, Smac/DIABLO, AIF
mitokondriumból kikerülő, apoptózist beindító fehérjék (3)
Bcl-2, Bcl-xl, Bcl-w
mitokondrium külső membránjában lévő anti-apoptotikus fehérjék, amik gátolják az apoptózist okozó fehérjék kiszabadulását (3)
Bax, Bak, Bid, Bad
mitokondriumban és citoszolban lévő pro-apoptotikus fehérjék (4)
spinal muscular atrophy SMA
IAP-ok hibája miatti neuronok elhalásával járó betegség
szisztémás lupus erythematosus
autoimmun betegség, ahol csökken a Fas-indukált apoptózis, ezért saját anyagot támadó limfociták is megmaradnak
follikuláris limfóma
bcl-2 transzlokáció miatti túlműködésével járó betegség